Kamarás Iván teljesen más arcát mutatja meg, mint amit eddig megszoktunk tőle, az album nem szinészlemez. A zenei anyag a 60-as évek világát idézi, nagy, de nem agyonénekelt slágerekkel. A dalok egy kicsit maibb formába lettek öntve, megmaradt azonban a táncdalfesztiválok álomszerű hangulata. A fúvós és vonós szekciók különleges hangzása is ezt a kort idézik, hiszen a hangszerek élőben és nem a modern technika segítségével szólalnak meg az anyagon. A stúdió munkálatokat hónapokon át tartó kutatómunka előzte meg. Az alapot szülők, rokonok, barátok bakelit gyűjteménye adta, így több száz dal közül került kiválasztásra tizenhárom nóta.