A csapatban történt személyi változások végső soron nem
okoztak jelentős fordulatot a stílusát már korábban
kicsiszoló csapat zenéjében, a hangsúlyok és az ízek
azonban természetesen formálódtak kissé az új tagok színre
lépésével. Az egyébként nagyon egyenletes színvonalú
lemezen néhány egészen könnyen megjegyezhető (hogy ne
mondjuk: slágeres) tétel is található, a csapongó Ana
Lytindi, a csendes Lipinka, a modern ritmusokkal
kacérkodó, rohanós 79, vagy a kis fantáziával könnyen egy
képzeletbeli Tarantino-film soundtrackjébe illeszthető két
opusz, a 69 és a T.W. egyaránt eleddig ismeretlen vidékek
felé repíthetik a produkciót. Álmodni jó.
-